Oldalunkon szereplő intézmények adatai ingyenesen elérhetőek

Idősek Otthona Közvetítő Iroda felhívja a kedves látogatói figyelmét, hogy az adatok folyamatosan frissítés alatt állnak!
Ha elhelyezésben szüksége van a közreműködésünkre és segítségünkre hívja az alábbi telefonszámot: 06 (90) 982-581*

Magyarországi klubok

Magyarországon több mint 500 idős klub működik. Célunk, hogy naprakész adatbázisunkkal segítsünk megtalálni a legközelebbi idős klubokat. Bal oldalon található térképre kattintva, megyei felbontásban felsoroljuk az adatbázisunkban szereplő idős klubokat. Az adatbázist folyamatosan bővítjük, ezért javasoljuk, hogy rendszeresen keresse fel ezen oldalainkat.

Adatbázisunkban szereplő idős klubok száma:

584 (feltöltés folyamatban)

[Vissza] Megtekintések száma: 5095

20007 - Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény:Harang utcai Idősek Klubja (Budapest)

20007 - Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény:Harang utcai Idősek Klubja   (Budapest)

IDŐSEK KLUBJA: Az idősek klubjaiba azok a kerületi idős emberek jönnek, akik szabadidejüket tartalmasan szeretnék eltölteni, emberi kapcsolatokra vágynak és olyan közösségre, ahová tartozhatnak. Klubtagjaink természetesen kedvük szerint választhatnak színes programjainkból, legyen az kulturális, szellemi, sport vagy kézműves foglalkozás.
Minden területen kipróbálhatják kreativitásukat, megvalósíthatják elképzelésüket, esetleg régen dédelgetett álmaikat.
Klubjainkban nagy sikere van a kézműves foglalkozásnak. A különböző technikákat egymásnak átadjuk segítve ezzel egymás munkáját bővítve az idősek foglakoztatásának palettáját. Nagy sikerrel használjuk a horgolást, varrást, szalvéta technikát, agyagozást, mandalakészítést, foltvarrást, mozaikkészítést, hajtogatást, különböző természetes anyagokból képkészítéseket.
Ezen a kiállításon is láthatják klubtagjaink szerteágazó tudását, művészi képességét.

Férőhely: 80 fő

Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény: a kerületben élő időskorú emberek és szociálisan rászoruló lakosok számára kínálja szociális alapszolgáltatásait (étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, nappali ellátást). Étkeztetés: Napi egyszeri, menüválasztásos meleg étel (normál vagy diétás ebédet) nyújtása azoknak a szociálisan rászorulóknak, akik azt önmaguk részére tartósan vagy átmenetileg nem tudják biztosítani. Az étel fogyasztása történhet helyben vagy elvitellel, továbbá házhozszállítás is kérhető.

Házi segítségnyújtás: Olyan gondozási forma, melynek keretében az igénybevevő önálló életvitelének fenntartása a lakásán, a lakókörnyezetében biztosított szakképzett gondozónők közreműködésével történik. A szolgáltatás az alapvető gondozási, ápolási feladatokra biztosítására terjed (pl. fürdetés), így szükség szerint tartalmazza az igénylő orvoshoz kísérését, a gyógyszerfelíratást és kiváltást, a gyógyszeradagolást, valamint segítségnyújtást a bevásárlásban, étkezésben, a környezeti higiénia biztosításában, a napi séta megtételében, továbbá a szociális ügyintézésben.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A saját otthonukban élő rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes személyek részére krízishelyzet elhárítása céljából biztosított ellátás. Központi eleme egy kisméretű készülék, melyet a gondozott a nyakában hord és így szükség esetén (pl. rosszullét) bármikor egy gombnyomással riaszthatja a központot, mely jelzést követően 30 percen belül házhoz érkezik a segítség.

  • Általános adatok
  • Étkezés / ellátás
  • Település bemutatása
  • Szolgáltatások / Programok
  • Galéria

Helyszín

Budapest, Harang u. 1.

Elhelyezés / férőhely

80 fő

Étkezés / ellátás

Nappali ellátást biztosító intézmény. Az ellátást igénybevevők számára szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez.

Általános

Klubtagjaink természetesen kedvük szerint választhatnak színes programjainkból, legyen az kulturális, szellemi, sport vagy kézműves foglalkozás.

Kapcsolattaró és/vagy intézményvezető

Horváth Istvánné;Seibin Tímea

Az idősek klubja a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget:
- napközbeni tartózkodásra,
- társas kapcsolatok gyakorlására,
- alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
- továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

III. Kerület Helytörténete Óbuda a főváros területén szinte egyenértékű Budapest római kori múltjával. Kétezer éves város. Területén épült ki a római korban az első város, Aquincum, mely ugyanúgy kiinduló pontja, magja volt a későbbi főváros kialakulásának, mint ahogy római városi előzményből nőtt ki London, Párizs vagy Bécs. A hosszú időn át önálló város az egyesítésekor vált Budapest részévé, majd nagy-Budapest kialakulásakor bővült a csillaghegyi, békásmegyeri területekkel.   Óbuda-Békásmegyer – nagyságát illetően – a főváros harmadik legnagyobb kerülete. A jelenlegi népességszám eléri a közel 130.000 főt. Elhelyezkedése folytán a főváros városépítészeti jellegzetességeinek többségét magán viseli. Megtalálhatók itt a belső városrészekre utaló tömörebb városias beépítések, a kisvárosias jellemzőket mutató alacsonyabb zártsorú területek. Ugyanakkor a lakóterületek szempontjából jellemző a lakótelepek nagy területi kiterjedése ugyanúgy, mint a családi házas területeké. Ez utóbbiak részben a korábbi városkörnyéki települések sajátosságait magukon hordozva, - mint pl. Csillaghegy - aprótelkes, sűrű beépítésű területek, míg a hegyvidéki részeken laza, nagytelkes kertvárosi övezetek alakultak ki. Mindezen területeket a kerületi és a városhatár mentén jórészt erdőterületek, valamikori mezőgazdasági és zártkert jellegű területek határolják, keleten pedig a Duna szegélyezi a síkvidéki részeket. -------------------------------------------------------------------------------- Óbuda hagyományos történeti városrészei a 70-es évek jelentős lakótelepi átépülései miatt jórészt eltűntek. A megmaradt kisebb magvak területét és szerkezetét - mint a Fő tér és környezete, Óbuda-Újlak revitalizációs területe -, meg kívánjuk őrizni az utókor számára, ezért ezeken a helyszíneken kiemelt fontossággal bír a még megmaradt hagyományos épületek értékőrző fejlesztése, a közterületek hagyományos arculatának újraélesztése.   A kerület további jellegzetessége, hogy igazán meghatározó koncentrált városközpontja - az elmúlt évtizedek paneles lakásépítési programjának áldozatul esett régi óbudai halmaztelepülés-részek felszámolása miatt - nem fejlődhetett ki. A Flórián tér és a Fő tér igazgatási és kereskedelmi sűrűsödése nem vezetett nagyobb meghatározó intézményi koncentrációhoz. A hagyományos központ, a Fő tér már csak mementóként őrzi Óbuda régi hangulatát és utcarendszerének maradványait. A másik, városközponti jellegű - a Bécsi út és a Lajos utca közötti - Óbuda-Újlak revitalizációs terület jelenleg is átalakulás alatt áll. A főbb észak-déli irányú útvonalak – mint a Bécsi út, vagy a Szentendrei út - menti térségek jelen időszakban tornásszák fel magukat a befektetésre alkalmas, vonzó területek közé. -------------------------------------------------------------------------------- Óbudára a korábban jellemző textilgyárak nagy ipari területei felszámolódtak, és főleg a nagyobb útvonalak mentén - mint pl. a Szentendrei út - funkciót váltanak. A volt agyagbányákra alapozott téglagyárak területei ma már a vállalkozás és a potenciális zöldterületi fejlesztés térségeivé váltak. A 70-es években Óbudára telepített iparterület, a Bécsi út – Szentendrei út közötti korábban beépítetlen területen, a Kaszásdűlő térségében ugyanakkor kedvező lehetőséget teremt a mai igényeknek megfelelő, korszerű munkahelyi fejlesztések lábvetésére.   A kerület fejlesztési lehetőségeit meghatározzák az infrastrukturális adottságok. Egyes részei, elsősorban a történetileg korábban is a város beépített területei, valamint a lakótelepek és azok holdudvar-térségei teljes közművesítéssel ellátottak, viszont a Budapesthez később csatolt Csillaghegy, Békásmegyer területein, a hegyvidék legkésőbb beépült területein, vagy az utóbbi években belterületbe vont aranyhegyi, ürömhegyi és péterhegyi lakóterületeken még a csatorna hiánya akadályozó tényező egyes területek további fejlesztésében.   A III. kerület ma a főváros egyik nagy elővárosi kerülete, mely közvetlenül a pilisi kistérséghez csatlakozik. A rendszerváltozás óta Óbuda sokat fejlődött. Az agglomeráció közvetlen szomszédsága és annak felfokozott fejlődése jelentősen kihat a városrész mai életére. Meghatározóvá váltak ma már a két főközlekedési úton, a 10-es és a 11-es bevezető szakaszain a reggeli közlekedési torlódások. A régió legészakibb közúti hídja az Árpád híd, melynek terhelése ma már túlhaladja a kapacitását.   A kerület, a főváros és a régió szempontjából is már haladéktalanná váltak a közúti fejlesztések: így a 10-es út új nyomvonalon való kiépítése és az Aquincumi hídon való átvezetése a pesti oldalra a Körvasútsori körút északi szektoraként. Ez a Hungária körút utáni első városi új körút, melynek kiépítése már több évtizede szükséges, de megvalósulása mindig tolódik. -------------------------------------------------------------------------------- A városszerkezetet meghatározó másik észak-déli közlekedési elem, a budai rakpart továbbvezetése eddig az új körútig jelentősen csökkentené a belső óbudai városrészek forgalmi terhelését. Ez nemcsak a kerületi lakosok érdeke, hanem az agglomerációba időközben kiköltöző és nap-mint nap itt közlekedőké is.   A másik fontos dunai átkelőhely az M0 hídjaként valósulhat meg. Itt természetesen a szomszédos és érintett települések között végre konszenzusnak kell születnie. Óbuda-Békásmegyer ugyanis nem viselheti el az M0 forgalmát úgy, hogy annak továbbvezetése a 10-es útig nem biztosítható. Ennek környezeti szempontból való megítélése elsőrendű. Az Ófalu felett felszínen vezetett nyomvonal nem fogadható el, környezetkímélő módon felszín alatti nyomvonalvezetést kell alkalmazni, vagy az érintett településeket jobban elkerülő nyomvonalat kell választani, bár az aligha tudná teljesíteni a tőle elvárt belső forgalommentesítő feladatot. Ebben inkább előbb, mint utóbb konszenzusra kell tehát jutnunk, a nyomvonalvezetéseket felül kell vizsgálni, mint ahogy ennek kötelezettségét a Fővárosi Szabályozási Kerettervben a fővárosi önkormányzat rendelettel rögzítette is. Itt a közérdekűséget és a közhasznúságot kell szem előtt tartani.   A kerület területi fejlesztésében a ma még meghatározó infrastrukturális hiányokat jórészt a 2002-ben megindult hároméves csatornaépítési program keretén belül meg fogjuk tudni oldani. Lehetőség nyílhat arra is, hogy kooperálva a szomszéd településekkel - így pl. Ürömmel – a műszaki egymásrautaltság okán részben közös beruházással indítsuk el az Aranyhegy-Ürömhegy szennyvíz-befogadóinak megépítését. A Bécsi úti főgyűjtő ez évi megvalósulása – melyet a fővárossal közösen a kerület finanszíroz - ebben alapvető jelentőségű. A csatornázás megvalósulásával végre megszüntethető az a működési hiányosság a műszaki infrastruktúra e területén, mely gyakorlatilag nagy-Budapest kialakulásával terhelte meg ezt a térséget és amely időszak szabályai lehetővé tették a csatorna nélküli építkezéseket. Az Óbudához csatolt területek közül ugyanis akkoriban csak a lakótelepek és a közvetlenül hozzá tartozó kertvárosi egységek részesültek fejlesztésben. Az önkormányzat így egy közel 50 éves múltbéli tehertől tudja megszabadítani az itt élő lakosságot.   A területi fejlesztések közül kiemelkedő a belső városias területeken a lakásépítési konjunktúra folyományaként a foghíjak átépülése. A valamikori ipari területek - ahol az ipari termelés megszűnt - újraértékelt városi területekké válnak. A rozsdaövezetek átváltozása különösen a Duna menti korábbi alulhasznosított területeken – hajógyár, gázgyár, házgyár stb. – ad új beépítési és fejlesztési lehetőséget. A Duna kiemelt jelentőségű a kerület életében, ezért a Római parton a vízisport életben tartása érdekében igen kemény szabályozókkal akadályozta meg az önkormányzat az elmúlt évben több csónakház lebontását, illetőleg funkcionális megszüntetését. Ezáltal nemcsak a kerület, de a fővárosi egyik jelentős vízparti rekreációs területét mentette meg a városodástól. -------------------------------------------------------------------------------- A kerület területén a 70-es –80-as években épület meg Budapest egyik legnagyobb koncentráltságú lakótelepi zónája. A lakótelepeken él a kerület lakosságának közel 65%-a, ezért a lakótelepeken megoldandó feladatok az elkövetkező években kiemelt szerepet kell kapjanak a kerület fejlesztésében. Ennek egyik eszköze a közterületi rehabilitáció, másik az épület-felújítások ösztönzése, önkormányzati támogatása, illetve az lakótelepi építészeti arculat esetleges javítása. Míg az első az önkormányzat feladata a parkosítás, a burkolatminőség, a terek, parkolók kialakításának fejlesztésével, addig a másodikban az önkormányzat - a többségében magántulajdonú épületek, lakások miatt – koordináló, támogató tevékenységével tehet a többtízezer ember lakhelyének megújulásáért   2001. év végén lépett hatályba a kerület önálló városrendezési és építési szabályzata az ÓBVSZ, mely különös figyelmet fordít a közterületek fejlesztésére, az azokon elhelyezhető köztárgyakra, szigorítja a reklámok elhelyezhetőségét és városképi szempontból is több olyan szigorítást tartalmaz, mely pl. nem teszi lehetővé, hogy Óbuda-Békásmegyer területén arc nélküli dobozlétesítmények jöjjenek létre. Bízunk abban, hogy a kerület csodálatos természeti adottságai, a nagy áldozatokkal megvalósuló infrastrukturális fejlesztések és az egyes területekben rejlő hasznosítási lehetőségek már a közeljövőben - a korábbi éveknél talán látványosabb mértékben – lehetővé teszik a ma még csipkerózsika álmot alvó területek újraébredését, hogy e nagy történeti múltú városrész hírneve és identitása tovább erősödjön.

További szolgáltatások:
- szabadidős programok / kirándulások, színház-látogatás, névnapok ünneplése, stb. / szervezése,
- szükség szerint egészségügyi alapellátáshoz, szakellátáshoz való hozzájutás segítése,
- hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás,
- életviteli tanácsadás.

egyéb Összes idősek klubja