Oldalunkon szereplő intézmények adatai ingyenesen elérhetőek

Idősek Otthona Közvetítő Iroda felhívja a kedves látogatói figyelmét, hogy az adatok folyamatosan frissítés alatt állnak!
Ha elhelyezésben szüksége van a közreműködésünkre és segítségünkre hívja az alábbi telefonszámot: 06 (90) 982-581*

MAGÁN otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

ÖNKORMÁNYZATI / EGYHÁZI otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

[Vissza] Megtekintések száma: 4462

10304 - GYŐR - SZENT ANGÉLA OTTHON
  • Cím:  9022 Győr, Apáca utca 41.
  • Ország:  Magyarország
  • Telefon:  96/524-758
  • email:  angela@orsolyita.hu

10304 - GYŐR - SZENT ANGÉLA OTTHON

visszajelzés az intézményről: semleges

Tisztelt Látogatónk!

Ezúton szeretnénk megkérni Önt, hogy amennyiben ebben az otthonban kerülne sor Ön és/vagy kedves családtagjának elhelyezésére,kérjük, hogy amennyiben módjában áll az otthonnal kapcsolatos véleményét juttassa el az alábbi e-mail címre: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. . Annak érdekében, hogy minél hitelesebb információval szolgálhassunk azok számára, akik az egyéni igényeiknek megfelelő legideálisabb idősek otthonát szeretnék kiválasztani! A személyes tapasztalat a leghitelesebb referencia. Segítsünk együtt a szép korosztálynak!

EGYHÁZI OTTHON:A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybevevők részére, olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást kell érteni, amely a lakó szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítést jelent.

Teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Célunk az idősek otthonában elhelyezett személyek életkörülményeinek javítása, életminőségük növelése.

A Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése során az 1990-es évek elején visszakapta korábbi épületeinek egy részét, köztük a győri Apáca utcai iskolaépületet, melyben jelenleg a Prohászka Ottokár katolikus iskola működik. 1993-ban került visszaadásra a rendház épülete, melyben egy 40 fős leánykollégium, és 1998-tól az idős orsolyita nővéreknek egy 20 fős szociális otthon kapott helyet.

Újabb épületrész visszaadását követően 2004-ben lehetővé vált az otthon bővítése, így már 45 személynek tudunk ellátást biztosítani.

  • Általános adatok
  • Elhelyezés / férőhely
  • Étkezés / ellátás
  • Település bemutatása
  • Szolgáltatások / Programok

Helyszín

Győr-Moson-Sopron megye, Győr. Az intézmény két, egymással, valamint a Szent Anna templommal és a leánykollégiummal közös épületben helyezkedik el.

Elhelyezés / férőhely

1, 2, ágyas szobákban

Étkezés / ellátás

- teljes ellátás - napi háromszori főétkezés biztosított, szükség esetén diétás étrend

Általános

45 férőhelyes, ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Az ország egész területéről fogadjuk az idős embereket.Intézményünk célja a rászoruló idős emberek bentlakásos otthonban történő ápolása, gondozása, szociális, lelki, egészségügyi ellátása keresztény szellemben.

Kapcsolattaró és/vagy intézményvezető

Nagyné Gerencsér Barbara

Az 1998-ban létesült otthon területén egyágyas, mosdóval ellátott szobák vannak. Itt a fürdő- és WC-helyiségek a folyosóról nyíló vizes blokkokban találhatók.

Az újonnan kialakított részben három szinten egy, illetve kétágyas szobák vannak. Minden két szobához egy közös előtérből nyíló fürdőszoba tartozik, amelyben mosdó, tusoló és WC található. Mosógép elhelyezésére is van lehetőség, ha valaki nem kívánja igénybe venni az intézmény által biztosított mosást. Minden emeleten teakonyha, a közösségi programokra, illetve a vendégek fogadására pedig 3 társalkodó áll a lakók rendelkezésére. Az akadálymentes közlekedést két lift és egy lépcsőjáró szerkezet biztosítja.

 

Az egyszemélyes szobák nagysága 12 – 14 m2, a kétszemélyeseké 16 – 18 m2. A fürdőszobák 5 – 6 m2, az előszobák 6 – 8 m2 nagyságúak.

A szobákban nővérhívó jelzőberendezés, ko-ko telefonvonal, televízió csatlakozási lehetőség van.

A lakószobát a beköltöző – az intézet igazgatójával egyeztetve – saját bútoraival, használati tárgyaival rendezheti be.

  • -          napi legalább háromszori étkezést, orvosi javaslatra kímélő és diétás étkezést,
  • -          egészségügyi alapellátást,
  • -          24 órás nővéri felügyeletet, ápolást és gondozást,
  • -          alap gyógyszerellátást

Sopron (németül Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város” (Civitas Fidelissima). A Sopron–Fertődi kistérség székhelye. Fekvése Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva-patak völgyében épült. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”. Története A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is. A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. 1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai. 1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból. 1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt. 1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye. 1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták. 1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola. 1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia. A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A város zsidó lakosságát (1857 főt) szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el. A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket. A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el. Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel. 2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.

-          a házirendben foglaltak szerint a ruházat mosását, javítását,

-          heti két alkalommal csoportos, szükség esetén egyéni gyógytornát,

-          a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezését, segítését,

-          a hitélet gyakorlásának lehetőségét

biztosítjuk lakóink számára.

egyéb ÖNKORMÁNYZATI és EGYHÁZI otthonok

Ingatlannet.hu