Oldalunkon szereplő intézmények adatai ingyenesen elérhetőek

Idősek Otthona Közvetítő Iroda felhívja a kedves látogatói figyelmét, hogy az adatok folyamatosan frissítés alatt állnak!
Ha elhelyezésben szüksége van a közreműködésünkre és segítségünkre hívja az alábbi telefonszámot: 06 (90) 982-581*

MAGÁN otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

ÖNKORMÁNYZATI / EGYHÁZI otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

[Vissza] Megtekintések száma: 5298

10304 - GYŐR - SZENT ANGÉLA OTTHON
  • Cím:  9022 Győr, Apáca utca 41.
  • Ország:  Magyarország
  • Telefon:  96/524-758
  • email:  angela@orsolyita.hu

10304 - GYŐR - SZENT ANGÉLA OTTHON

visszajelzés az intézményről: semleges

Tisztelt Látogatónk!

Ezúton szeretnénk megkérni Önt, hogy amennyiben ebben az otthonban kerülne sor Ön és/vagy kedves családtagjának elhelyezésére,kérjük, hogy amennyiben módjában áll az otthonnal kapcsolatos véleményét juttassa el az alábbi e-mail címre: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. . Annak érdekében, hogy minél hitelesebb információval szolgálhassunk azok számára, akik az egyéni igényeiknek megfelelő legideálisabb idősek otthonát szeretnék kiválasztani! A személyes tapasztalat a leghitelesebb referencia. Segítsünk együtt a szép korosztálynak!

EGYHÁZI OTTHON:A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybevevők részére, olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást kell érteni, amely a lakó szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítést jelent.

Teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Célunk az idősek otthonában elhelyezett személyek életkörülményeinek javítása, életminőségük növelése.

A Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése során az 1990-es évek elején visszakapta korábbi épületeinek egy részét, köztük a győri Apáca utcai iskolaépületet, melyben jelenleg a Prohászka Ottokár katolikus iskola működik. 1993-ban került visszaadásra a rendház épülete, melyben egy 40 fős leánykollégium, és 1998-tól az idős orsolyita nővéreknek egy 20 fős szociális otthon kapott helyet.

Újabb épületrész visszaadását követően 2004-ben lehetővé vált az otthon bővítése, így már 45 személynek tudunk ellátást biztosítani.

  • Általános adatok
  • Elhelyezés / férőhely
  • Étkezés / ellátás
  • Település bemutatása
  • Szolgáltatások / Programok

Helyszín

Győr-Moson-Sopron megye, Győr. Az intézmény két, egymással, valamint a Szent Anna templommal és a leánykollégiummal közös épületben helyezkedik el.

Elhelyezés / férőhely

1, 2, ágyas szobákban

Étkezés / ellátás

- teljes ellátás - napi háromszori főétkezés biztosított, szükség esetén diétás étrend

Általános

45 férőhelyes, ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Az ország egész területéről fogadjuk az idős embereket.Intézményünk célja a rászoruló idős emberek bentlakásos otthonban történő ápolása, gondozása, szociális, lelki, egészségügyi ellátása keresztény szellemben.

Kapcsolattaró és/vagy intézményvezető

Nagyné Gerencsér Barbara

Az 1998-ban létesült otthon területén egyágyas, mosdóval ellátott szobák vannak. Itt a fürdő- és WC-helyiségek a folyosóról nyíló vizes blokkokban találhatók.

Az újonnan kialakított részben három szinten egy, illetve kétágyas szobák vannak. Minden két szobához egy közös előtérből nyíló fürdőszoba tartozik, amelyben mosdó, tusoló és WC található. Mosógép elhelyezésére is van lehetőség, ha valaki nem kívánja igénybe venni az intézmény által biztosított mosást. Minden emeleten teakonyha, a közösségi programokra, illetve a vendégek fogadására pedig 3 társalkodó áll a lakók rendelkezésére. Az akadálymentes közlekedést két lift és egy lépcsőjáró szerkezet biztosítja.

 

Az egyszemélyes szobák nagysága 12 – 14 m2, a kétszemélyeseké 16 – 18 m2. A fürdőszobák 5 – 6 m2, az előszobák 6 – 8 m2 nagyságúak.

A szobákban nővérhívó jelzőberendezés, ko-ko telefonvonal, televízió csatlakozási lehetőség van.

A lakószobát a beköltöző – az intézet igazgatójával egyeztetve – saját bútoraival, használati tárgyaival rendezheti be.

  • -          napi legalább háromszori étkezést, orvosi javaslatra kímélő és diétás étkezést,
  • -          egészségügyi alapellátást,
  • -          24 órás nővéri felügyeletet, ápolást és gondozást,
  • -          alap gyógyszerellátást

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, németül Raab, szlovákul Ráb, horvátul Jura, Đura, Vjura törökül: Yanıkkale, szerbül: Ђер / Đer) egy megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. A népessége 2013-ban 128 567 fő volt, ezzel Magyarország hatodik legnépesebb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.   Jelentős gazdasági, ipari, vallási, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. Nevének eredete   Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).   A városnak az ókori latin neve Arrabona, középkori latin neve Jaurinum. törökül: Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül: Ђер / Đer. Horvátul három alak ismert, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenyeiek Vjura-nak hívják a várost.[2]   Földrajz Lásd még: a Győr folyói és szigetei kategóriát A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.   A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.   Természeti értékek   Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.   A Xántus János Állatkert Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.   Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.   Vízrajz A Radó-sziget a kettős hídról A Duna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót 1886 és 1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, amellyel az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. 1924-ben fejezték be az Iparcsatorna építését. Az 1980-as években a Mosoni-Dunának új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak. A Marcalt szabályzásakor 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.   Éghajlat   A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot Története A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Kr. u. 430 körül hun fennhatóság alá került, majd avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.   A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárás után. A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű (90°) utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a Belvárosban.   A történelmi belváros 1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte; lefejezték). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg.   A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte.   A győri csata (1809. június 14) következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.   A szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, s a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, s a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt.   Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.   A közelmúlt története   A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Részletesebben lásd a Győr vasúttörténete című szócikkben.   Győr fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.   A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.[3]   Győr az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett.   Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost több halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és 1960-as években, majd a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a város új színháza. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.   A városhoz kapcsolható személyek Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt". Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását. Győrben született Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász. A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató. Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt ölték meg őt szovjet katonák második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt. Markó Iván táncművész - a Győri Balett alapítója és egy évtizedig vezetője. Itt született Bermann Miksa mérnök, feltaláló.   Térségi funkciói Széchenyi térGyőr megyeszékhelyként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A kooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja. A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Nyugat-Dunántúli, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, amelynek egyik központja Győr. A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye. Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a Kormány területi államigazgatási szerveként működő, jogi személyiséggel bíró, a Kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen. Városrészei   A megyei jogú város polgármesteri hivatalának alaptevékenysége az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítése és végrehajtása.   Korábban a várost kerületekre osztották[4], de ez a felosztás törvényileg megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.   A település a következő nagyobb részekből áll:   Adyváros Belváros Újváros Gyárváros Győrszentiván Gyirmót Jancsifalu, népesség: 1727 fő[5] Bácsa Kismegyer Likócs Marcalváros Ménfőcsanak Nádorváros Pinnyéd Révfalu Sárás Szabadhegy Sziget Szitásdomb   A győri városháza Győr 2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.   A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és a József Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.   A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0%), Gyárváros (23,1%) és Ady-város (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.     Népessége   Győr város lakónépessége 131.267 fő, állandó népessége pedig 135.000 fő körül mozog. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása.   A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.   A következő táblázat Győr népességváltozását mutatja 1850-től napjainkig (mindig az aktuális közigazgatási határok között): Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1995-ben két és fél évvel volt magasabb az országos átlagnál (67,9 év), míg a nőké hárommal (77,46 év).   Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élveszületések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza.   A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál.   Gazdasága Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.   Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Számtalan multinacionális vállalkozás Győrt választotta Közép-európai központjának. Ilyenek például: az Audi Hungária Motor Kft., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna-Majna-Duna csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr-Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza, amelyből a megye gazdasági élete is szerveződik.   Áruházak Aldi diszkontáruház (3 db) - Csipkegyári út 11., Fehérvári út 5/a., Malomszéki utca 11. Árkád üzletközpont (Győr) - Budai út 1. Baumax barkácsáruház - Mécs László utca 13. CBA szupermarket (16 db) - Coop szupermarket (7 db) - Decathlon sportáruház - Királyszék út 31. Duna Center bevásárlópark - Csipkegyári út 11. ETO Park üzletközpont - Nagysándor József utca 31. Family Center bevásárlópark - Malomszéki út Győr Plaza bevásárlóközpont - Vasvári Pál utca 1/a. Interspar Árkád hipermarket - Budai út 1. Interspar Fehérvári út hipermarket - Fehérvári út 3. Kika bútoráruház - Királyszéki út 35. Lidl diszkontáruház (4 db) - Jereváni utca 42., Mécs László utca 1/a., Szeszgyár utca 6., Tihanyi Árpád utca 9. Media Markt műszakiáruház - Budai út 1. Metro raktáráruház - Menfőcsanak Obi barkácsáruház - Fehérvári út 3. Penny Market diszkontáruház - Szauter Ferenc utca Praktiker barkácsáruház - Szent Imre út 55. SPAR szupermarket (3 db) - Arany János utca 16., Fehérvári út 20., Pátzay Pál utca Tesco hipermarket - Királyszék út 33. Tesco szupermarket (13 db) -   Tervezett áruházak Auchan hipermarket   Infrastruktúrája[ Vízellátás, csapadék és szennyvíz elvezetése, tisztítása   A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.   Energiaellátás, közvilágítás, hőellátás   A város regionális szolgáltatók székhelye. Győr villamosenergia-ellátását az E.ON Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, gázszolgáltatója az ÉGÁZ Zrt. (Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.)[6] A több vezetéken érkező földgázt a Tibor-majori átadóállomás fogadja.   A közvilágítás a belvárosban földkábeles rendszerű. A külterületen szabadvezetékes rendszer légvezetékekkel együtt halad. A felújítások során, ahol lehetséges, földkábellel váltják ki a légvezetékes rendszert.   A Győri Hőszolgáltató Kft. a városi önkormányzat tulajdonában van. A fűtőműből forróvíz, valamint gőz hordozójú távhőszolgáltatást végeznek. Valamennyi hőközpontban hőmennyiségmérő van beépítve, melyet távleolvasással olvasnak le, így nem szükséges a mérőt látni fizikailag. A fogyasztókkal a tényleges fogyasztás alapján számolnak el, ezért itt nincs átalánydíj.   Közlekedése   A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr közlekedés-földrajzi helyzete kiváló. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest vasútvonal, de ide fut be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tulajdonában lévő Győr–Sopron-vasútvonal, illetve a MÁV kezelésű Győr–Celldömölk-vasútvonal és Győr–Veszprém-vasútvonal is. Győrben több közlekedési főútvonal találkozik egymással (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról elérhető az autópálya. A Győr-Pér Repülőtér a városból a 81-es számú főúton érhető el, 15 kilométer távolságra Székesfehérvár felé. A Duna 1734 km szelvényénél fekszik a Győr-Gönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal.   marcalvárosi részlet A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. A második világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították. 1954-ben az árvíz a szigetközi Révfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.   A hatvanas évekig az új építkezések színtere Nádorváros volt. A lakásépítés a hetvenes évektől vett nagy lendületet. A házgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. Először Szabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majd Marcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdasági recesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya a kétezres évek elején 50.000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.   Városüzemeltetés   A városüzemeltetési feladatokat 1987-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) látja el. A város 1997-ben nevezett be először a virágos városok versenyébe. A nagyvárosi kategóriában 2000-ben nyert, az európai városok versenyében második helyezést ért el 2001-ben. A Virágos Magyarországért Mozgalomtól Aranydiplomát kapott a város kiváló település- és környezetszépítő munkájáért 2007-ben. 2011-től a városüzemeltetési szervezeteket összevonták több más magyarországi városhoz hasonlóan, az új cég Győrszol (Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.) néven működik tovább.   Szellemi élete   A győri szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: a Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.   Hitélete   A karmelita templom A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye a magyar református egyház pápai egyházmegyéjének esperesi hivatala található Győrben, s Győr észak-dunántúli unitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.   A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben II. János Pál pápa a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.   A Győri Görög Katolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görög katolikus egyházközsége.   450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protestáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.   A Győri Zsidó közösség 1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élő zsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. A zsinagógát és iskolaépületeit a hitközség 1970-ben a városnak adományozta.   A városban működő kisebb felekezetek: Baptisták Hajnalcsillag gyülekezete Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház (missziós egyház) Keresztény Adventi közösség Jehova Tanúi Egyháza a Hit Gyülekezete Krisna Tudatú Hívők Közössége Hetednapi Adventi Egyházközösség     Templomi, egyházi gyűjteményei   Győr a bazilikával A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. Szent László hermája A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Boldog Apor Vilmos püspök síremléke Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké szentelték föl. A második világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőtték. Könnyező Szűzanya-kép Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.   Kultúrája Kulturális intézményei   A város kulturális életében fontos szerepet játszó intézmények:   Színházak Győri Nemzeti Színház Vaskakas Bábszínház   Társulatok Győri Balett Győri Filharmonikus Zenekar   Lásd még: Kategória:Győr múzeumai   Kulturális eseményei   Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.   Győr a művészetekben   Oktatása   A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen fölkészítve őket az életre.   Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.   Sportélete   Győr nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a verseny- és a szabadidősport területén. A feltételek azonban a rendszerváltás óta mindkettő tekintetében romlottak, illetve nem fejlődtek megfelelően.   Győr város küldöttei a Velodromban - 1928 Vízi élet   A folyók városában korábban élénk szabadidős és vízi élet folyt. A korábban nagy hírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei nagyrészt megszűntek. Veszni látszanak a nagy vízisport-hagyományok is. A versenysportban továbbra is évről évre kiemelkedően produkálnak a győri vagy győri származású versenyzők. A Graboplast Vízisport SE 2007-ben érte el 1981 után a legnagyobb sikereit.   A vízitúrázásnak már a 20. század elején nagy hagyományai voltak. A Dunára alapozva sorra alakultak a csónakházak és a klubok. A legnevezetesebb a Regatta volt. Győr a folyókhoz számos létesítménnyel csatlakozott. A vízitúrázás nem szűnt meg Győrött, napjainkban is lehet több helyen csónakot bérelni, illetve a Mosoni-Dunán túrázni.   Látnivalói, turizmusa   A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában) Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.   Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).   A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.   Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.   A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

-          a házirendben foglaltak szerint a ruházat mosását, javítását,

-          heti két alkalommal csoportos, szükség esetén egyéni gyógytornát,

-          a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezését, segítését,

-          a hitélet gyakorlásának lehetőségét

biztosítjuk lakóink számára.

egyéb ÖNKORMÁNYZATI és EGYHÁZI otthonok