Oldalunkon szereplő intézmények adatai ingyenesen elérhetőek

Idősek Otthona Közvetítő Iroda felhívja a kedves látogatói figyelmét, hogy az adatok folyamatosan frissítés alatt állnak!
Ha elhelyezésben szüksége van a közreműködésünkre és segítségünkre hívja az alábbi telefonszámot: 06 (90) 982-581*

MAGÁN otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

ÖNKORMÁNYZATI / EGYHÁZI otthonok

Kattintson a térképre (800 otthon feltöltése folyamatban)
Kérem nézzen vissza folyamatosan, vagy hívja munkatársunkat ...

[Vissza] Megtekintések száma: 1157

20422 - Solt Város Önkormányzat Alapszolgáltatási Központ Reménység Idősek Klubja
  • Cím:  5320 Solt Posta u. 10.
  • Ország:  Magyarország
  • Telefon:  06 78 487 948

20422 - Solt Város Önkormányzat Alapszolgáltatási Központ Reménység Idősek Klubja

IDŐSEK KLUBJA: A Reménység Idősek Klubja nappali ellátást nyújtó intézmény elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napköziben tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, a szabadidő kulturált eltöltésére, alapvető higiénai szükségletek kielégítésére, rendszeres egészségügyi gondozásra.

  • Általános adatok
  • Étkezés / ellátás
  • Település bemutatása

Helyszín

Bács-Kiskun megye, Solt

Elhelyezés / férőhely

A Klub 35 férőhelyes, a jelentkezés önkéntes.

Általános

Nappali ellátást biztosító intézmény. Az ellátást igénybevevők számára szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez.

Kapcsolattaró és/vagy intézményvezető

Zentai Gáborné

Az idősek klubja a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget:
- napközbeni tartózkodásra,
- társas kapcsolatok gyakorlására,
- alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
- továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Solt Magyarországon, Bács-Kiskun megyében, a Duna középső szakaszának bal partján, az Alföld nyugati peremén terül el. Az egykori mezőváros, majd a kiegyezés után községgé visszaminősített Solt, 1997-ben ismét visszakapta a városi címet. A fővárostól déli irányban 100, a megyeszékhelytől - Kecskemét - nyugatra 55, Kalocsától északra 33 kilométerre helyezkedik el. A Duna szemközti partjáról Dunaföldvár tekint le rá. Három fontos fő útvonal keresztezi egymást Solton: az 51-es, az 52-es és az 53-as. A várost kelet-nyugati irányban átszelő 52-es úton elhagyva Soltot először a 150 m széles Holt-Duna, majd az 1,5 km széles és 5 km hosszú erdősített sziget, végül az 550 m széles Duna követi. A parton folyami kikötő működik, melynek bővítésére a dunai közlekedés fellendülésével nagy esélyek kínálkoznak. 1902-től a települést vasútvonal köti össze Dunapatajjal, Kunszentmiklóssal. A környező településekkel - több irányban - városunkat 94 autóbuszjárat kapcsolja össze. A települést, az itt lakók a város szélesen elnyúló kiterjedése miatt, városrészekre osztották, így lett használatos a Kissolt, Solt belterület és a Petőfitelep elnevezés. A közigazgatási szempontból hozzá tartozó terület 13.000 hektár. Természeti adottságok, értékek A solti lapály, a Duna által feltöltött síkság meglehetősen rossz lefolyási viszonyokkal, melyet az idők során csatornázással próbáltak javítani. Ezek a csatornák az öntözésben is szerepet játszanak. Ilyen a Sákor-csatorna is, mely a Solt és Dunaegyháza közötti mély, mocsaras terület lecsapolása érdekében épült. Ez Dunába torkollik, nyáron, aszály idején innen szivattyúznak bele vizet, javarészt természetes hajlatokból lett kialakítva. Ugyancsak régi hajlatok és a Duna-meder részei alkotják a Nagy-ér mai medrét is. Ma ez a Szelidi-tóba torkollik. A térség észak-déli irányban párhuzamos pásztákra tagolódik. Több parti dűnét találunk, melyeket a népnyelv "domboknak" és "hegyeknek" nevez: a Meleg-hegy a maga 124 méteres, a Tételhalom a maga 113 méteres tengerszint feletti magasságával. A domborzat alföldi viszonylatban tehát változatosnak mondható. Solt és környéke Magyarország napfényben egyik leggazdagabb területe, 2.100 óra/év értékkel. Az éves csapadék 500-600 mm között mozog. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok. Talaja a folyó menti síkságra jellemző üledéksor, alulról fölfelé finomuló jellegű: lent homokos-kavicsos, feljebb lösziszap, agyag. Ez a mindenkori medertől távolodva is finomodik. A felszíni talajformák aránya Solton Gyengén humuszos homok 1.816 ha Könnyű vályog (mezőségi) 5.159 ha Nehéz vályog 2.148 ha Könnyű agyag (réti) 437 ha Nehéz agyag (réti) 1.184 ha Termőszikes vályog (meszes, szódás) 382 ha Feltételesen meszes, szikes, vegyes 635 ha Erdő, víz, lakott terület 1.471 ha A területet régebben kiterjedt láperdők borították, melyek mára megfogyatkoztak. Az 1930-as években több régi Duna-ág nyomatait fedezték fel. Részben a folyó munkája nyomán, több állóvíz található Solton és környékén. Ezek egyrészt kopolyák (pl.: Kerek, Miskahalmi, Morgó, stb.), másrészt mesterséges gödrök (pl.: Húgyó-tó, Palcsi-gödör, Halászó-tó, stb.). Vizüket - a régebben nagy veszélyt jelentő - árvizek is táplálják. Mind a csatornahálózat, mind pedig az állóvizek ideális horgászhelyek. Jellemző halak: ponty, busa, amur, valamint a ragadozók közül a törpeharcsa és a csuka. Demográfia adatok A település lélekszáma a népszámlálási adatok tükrében folyamatos növekedést, itt-ott stagnálást mutat. Mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek száma egyre nő. A felnőtt lakosság szakképzettségének irányai: mezőgazdaság, kereskedelem, vas-, építő- és faipar. A felsőfokú végzettségűek nagyobb része az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdaság területén tevékenykedik. A foglalkoztatottság 1990 óta átrendeződött. Solton számos gyártelepként vagy üzemegységként működő termelő egység beszüntette tevékenységét vagy a privatizáció során átalakult, létszámot csökkentett. Ugyanakkor kárpótlás címén sokan jutottak mezőgazdasági földterülethez, melynek művelése számos család megélhetését biztosítja. Megnőtt a vállalkozások száma is, egyre több cég és egyéni vállalkozó működik a városban. Infrasruktúra Solt város közigazgatási területe 13.267 hektár, ebből 717 hektár belterület, 12.550 ha külterület. A külterületek nevei: Félixháza, Hegyalja és Szőlőhegy, Tételalja, Csordajárás, Remanencia, Révbér. 1997-ben 300-350-en laktak kint állandó jelleggel. A szórványos tanya Solton ma már nem jellemző. Maga a belterület is több részből áll: központi belterület, Kissolt, Petőfi-telep, valamint Járáspuszta. 1997-ben 2.857 lakásban éltek soltiak, ebből 40 önkormányzati lakás volt. 1990 és 1996 között 100 új lakás épült a településen. A szolgáltatott villamos energia az 1995-ös év folyamán 7.477 MWh-t tett ki. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 70% volt. 1995-ben 2.996.000 m3 vezetékes gázt értékesítettek a városban a szolgáltatók. Távfűtési rendszer Solton nincs. A közüzemi vízhálózat hossza 62 km, a közcsatorna-hálózat 16 km. A lakosságnak szolgáltatott víz 840 m3/nap. A belterületi utak fele burkolt. Idegenforgalom, turizmus Solt egyik legszebb műemlék jellegő épülete a Vécsey kastély, mely 1816-ban épült (bővebben: Városi Könyvtár). A kastély mellett található a Katolikus Templom. A mai templom elődje egy 1870 körül épült kápolna volt. Ennek templommá bővítése, a torony hozzáépítése, jelenlegi orgonával való felszerelése 1904-ben fejeződött be. A Református Templom mai formájában 1790-ben készült el, ekkor építették a már meglévő templom épületéhez a környéket uraló tornyot. A II. világháború után külsőleg-belsőleg teljesen felújították. Orgonája 1982-ben készült el, a II. világháborúban megrongálódott orgona helyett. A Meleghegyi pincefalu a település jellegzetes színfoltja, megőrzésre érdemes része. A pincék száma 500-600 között van.

egyéb Összes idősek klubja